header
Térkép

Tatársánci ősgyep

Két-három ezer évvel ezelőtt a Körös-Maros közének túlnyomó részét pusztai cserjésekkel és tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszpusztagyepek fedték. A szántóföldi művelés elterjedésével és a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válásával a mezőségi talajú területeket teljes egészében feltörték, így az eredeti növénytakaró csak néhány kisebb foltban, kunhalmokon, határmezsgyéken maradt meg. Ilyen maradványfolt a Tatársánci ősgyep is, melynek értékét tovább fokozza a valamikori földvár kultúrtörténeti emlékegyüttese.

A Pusztaföldvártól délnyugatra, Orosháza községhatárában húzódó Nagytatársáncot az időszámításunk előtti VIII-V. században építették a környék lakói. Az Ős-Maros mellékágára félkörívben ráépített kettős, vizesárokkal kiegészített sáncvonal egyben fokozottan védett régészeti lelőhely is. A sáncív egykori hossza 3050 méter, átmérője pedig 1800 méter volt, mely egy 80-100 hektáros belső, védett területet fogott közre. A külső sánc magassága és a külső vizesárok eredeti mélysége között 5 méteres szintkülönbség lehetett, mely megfelelő védelmet biztosíthatott a külső támadásokkal szemben. Régészeti leletanyagok alapján megállapították, hogy a sáncot az itt lakók valószínűleg csak két évszázadig használták.
Mára a teljes sánc eredeti növénytakarójából sajnos csak egy fél hektáros terület maradt meg a külső sáncív legépebben fennmaradt, külső vizesárok felőli meredek lejtőjén. Az ősgyepet Dr. Kiss István főiskolai tanár, a Szegedi Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének vezetője fedezte fel 1930-ban, és az ő nevéhez fűződik a terület védetté nyilvánítása is, melyre 1971-ben került sor 0,56 hektáron.

A Tatársánci ősgyepen fedezte fel Dr. Boros Ádám professzor a kónya zsályát (Salvia nutans) 1968-ban. Ez a faj jégkorszak utáni reliktum (maradványfaj), mely a jégkorszakot követő felmelegedő időszakban a keleti löszpusztákról került az Alföldre. Egykor elterjedt lehetett az Alföldön, viszont a gyepek feltörésével rendkívül megritkult az állománya, ma mindössze két termőhelyen fordul elő az országban.

balkep

Tatársánci ősgyep

balkep

Nagy tatársánc

balkep

Nagy tatársánc

balkep

balkep

Kónya zsálya

balkep

Tatársánc (Körömi Krisztina rajza)

balkep

Tartársánc (Rózsa Zoltán: Körzővel írt történelem)

balkep

Nagy tartársánc (Rózsa Zoltán: Körzővel írt történelem)